2011. Május 04. szerda, 12:58
A piac mozdonyként tarolta le az EKB-t

Bár tegnap akcióba lépett az EKB, intézkedései mégis kevésnek és későinek bizonyultak. A globális piacok kiárusítása mögött ugyanis nem a bank likviditást és a kötvényvásárlást célzó intézkedései álltak, és az sem ébresztett különösebben bizalmat, hogy a pénzintézet szelektív módon csak ír és portugál adósságot vásárolt. A részvények kiárusítása a legnagyobb egynapos zuhanáshoz vezetett 2008 decembere óta. Az ázsiai részvényindexek pillanatnyilag 3-5 százalékos mínuszban vannak. Ugyanakkor az USA-ban közel 40 bázisponttal csökkentek a kötvényhozamok, mely a legnagyobb heti visszaesést jelenti 2008 decembere óta.
Közben a devizapiacon mindenkori rekordmélységbe zuhant az EUR/CHF; úgy tűnik tehát, hogy a szerdai kamatmódosítás aligha tudta feltartóztatni a devizapár zuhanását. A beavatkozás kockázata továbbra is fennáll, azonban az EKB vagyonmérlegének állapota (mely a bank szerint "...már nem áll olyan biztos lábakon.") meghiúsíthatja azt, továbbá az is, hogy a banktisztviselők talán tisztában vannak azzal, hogy ez csak egy felszínes gesztus lenne. Miután amúgy is pattanásig feszült a helyzet, így a ma megjelenő amerikai munkaerőpiaci adatok sokkal nagyobb jelentőséggel fognak bírni. A júniusi 18 ezres növekedés után, a piacok 85 ezres foglalkoztatási pluszra számítanak.

Részletek

Szegényes EKB kötvényvásárlás. Bár hivatalosan nem lett megerősítve, a csütörtöki értekezlet után újraindította kötvényvásárlási programját az EKB, a piaci jelentések azonban mind arra utalnak, hogy mindössze ír és portugál kötvények vásárlására került sor. A spanyolok és az olaszok nyílván azért maradtak ki, mivel ezek az országok nem részesültek mentőcsomagban. Egyes vélemények szerint ez egy egyértelmű üzenet az EKB részéről, hogy mindkét államnak többet kell tennie a költségvetés stabilizálásáért. Az olasz hozamok tegnap 6,20 százalékon tetőztek, majd a spanyoloknál is ugyanezt láthattuk (6,28%). A kötvényvásárlás eredményét csak a következő hét után publikálják, mivel addig tart az elszámolás.

Az EKB irányváltásának kezdete.
A legutóbbi értekezlet után kifejtettük, hogy "Az EKB látszólag megfeledkezett arról, hogy a hitelválság egyik legaggasztóbb fejleménye, a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának összeomlása." (2011.07.07.) Egy hónappal az irányadó kamat megemelése után, az EKB a monetáris politikai transzmissziós mechanizmus összeomlásának kezelésére hozott intézkedéseket, melyek magasabb piaci kamatokat eredményeztek. Bár az EKB jól teszi, hogy kettéválasztja a monetáris politikai intézkedéseket (kamatláb-emelés vagy csökkentés) a likviditás növelését célzó intézkedésektől, ezek azonban szoros kapcsolatban állnak egymással, mivel az utóbbi vagy segíti, vagy hátráltatja az előbbit. A végeredmény: egy hónappal miután a bank a piaci kamatok növelésére hozott intézkedést, ugyanazon kamatok csökkentéséről gondoskodott. A lépések magukban szükségesek voltak ahhoz, hogy megelőzzék a 2007 augusztusában tapasztalt pénzpiaci traumát, mely újra feltűnt a horizonton. Az EKB ismét megkezdte a korlátlan likviditás biztosítását (meghatározott fedezet ellenében), 6-hónapos futamidővel. Az euró első reakcióját (gyengülés) a piaci kamatok csökkenése idézte elő, melynek egyben ez is volt a célja. Emellett másodrangú, hogy az EKB mai lépése mennyire hiteles; mely akár a bank kamatpolitikájában bekövetkezhető teljes irányváltást is előre jelezheti. A piac idén már nem számít további EKB szigorítással, bár a piaci várakozások mérése igen nehéz feladat, tekintettel a különböző torzító tényezőkre (pl. az éjszakai kamatot 0,5 százalékkal voltak alacsonyabbak az EKB irányadó kamatlábánál), így előfordulhat, hogy a piac egy idő után alacsonyabb kamatokat fog beárazni. Az EKB mindkét idei kamatemelése nagy hibának bizonyult, és a bank csak most kezdi magát kiásni az árokból, melybe azért került, mivel képtelen volt tanulni az elmúlt évek tanulságaiból.

Japán olyan útra lépett, ahova Svájc nem merészkedik. Svájc és Japán ugyanazzal a problémával küzdenek, melynek orvoslására azonban eltérő módszert választottak. A svájci megoldás abból állt, hogy a jegybank likviditással árasztotta el a piacot, hogy ezzel próbálja a zéró-szint közelébe lenyomni a pénzpiaci kamatokat (a 3-hónapos Libor ráta tegnap 4 bázisponttal 13,75 bp-ra csökkent), míg a Bank of Japan részéről eszközvásárlásokra és hitelfelvételt megkönnyítő jelképes intézkedéseket láthattunk, melyet nyilvános yen-eladás követett. Különösebben nem okozhatott meglepetést, hogy a japán módszer bizonyult eddig sikeresebbnek, mely a yen 3,5 százalékos esését eredményezte az USD-vel szemben, míg a frank csak 1,6 százalékot csökkent (2 százalékot az euróval szemben). Egyelőre úgy tűnik, hogy az SNB (Svájci Nemzeti Bank) nem akarja áruba bocsátani valutáját a nyílt piacon. Vonakodásának több oka is van, pl. vagyonmérlegének összetétele. Az SNB tavaly 26,5 Mrd. frank veszteséget könyvelt el devizatartalékainak köszönhetően (18,7 Mrd-ot az euró tartalékoknál), mely nagyban hozzájárult a bank 20,8 Mrd. frankos összesített veszteségéhez. Mivel ez nem zárt ajtók mögött, hanem nyilvánosan történt, így ezt a részvényesek is nehezményezték. Továbbá miután a frank 2009 márciusa és 2010 júniusa között is erősödött, így megkérdőjelezhető a legutóbbi intervenció hatékonysága. A bank éves jelentésében kifejtette, hogy "az SNB vagyonmérlegének rugalmassága így már nincs olyan mértékben garantálva, mint korábban." Magyarul a bank tőkehelyzete – a 2010-es program keretében eladott 100 Mrd. frankos kötvénycsomag után – már messze nem olyan erős. A monetáris politikát tekintve, az SNB úgy tartja, hogy "azt a vagyonmérleggel kapcsolatos megfontolásoktól függetlenül kell végrehajtani". A valuta-intervenciónál azonban már nem jelöl meg ilyen kikötéseket a pénzintézet, mely szigorúan kívül esik a monetáris politikán (már amennyiben leszámítjuk a pénzkínálatból eredő hatásokat). Ez nem azt jelenti, hogy a bank nem avatkozhat be a frank gyengítése érdekében, de abban biztosak lehetünk, hogy ez nagyobb, és egyben kiszámíthatóbb kockázattal jár, mint a japán jegybank esetében.

Prognózis

Péntek: Nagy-Britannia: Termelői árindex - fogyasztói árak - éves összehasonlítás, július (előrejelzés 5.8%, előző 5.7%), Németország: Ipari termelés - éves összehasonlítás (előrejelzés 8.1%, előző 7.6%)

Hétfő: Japán: Folyó fizetési mérleg - összesített, június (előrejelzés 680 Mrd. JPY, előző 590.7 Mrd. JPY), Eurózóna: Sentix befektetői bizalom, augusztus (előző 5.3).

Kedd: Nagy-Britannia: BRC kiskereskedelmi eladások - bázishoz mért, éves összehasonlítás, július (előző -0.6%), RICS ingatlanárak alakulása, július (előző -27%), Kína: Fogyasztói árindex - éves összehasonlítás, július (előrejelzés 6.4%, előző 6.4%), ipari termelés - éves összehasonlítás, július (előrejelzés 14.7%, előző 15.1%), kiskereskedelmi eladások - éves összehasonlítás, július (előrejelzés 17.7%, előző 17.7%), Németország: Kereskedelmi mérleg, június (előrejelzés 14.0 Mrd. EUR, előző 14.8 Mrd. EUR).




Forrás: FxPro Financial Services Ltd.

Jogi nyilatkozat >>

Kockázati figyelmeztetés >>