Nagy örömmel fogadták a lakástulajdonosok, hogy a magyar parlament a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mellett szavazott, így az érintettek az áprilisi határidő helyett július 1-ig kapnak haladékot. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik az elmúlt években svájci frankban vettek fel hiteleket, a svájci valuta 2008 óta tartó értéknövekedése ugyanis jelentősen megnövelte a jelzáloghitelesek havi törlesztőrészleteit.

Persze azzal érvelhetnénk, hogy a moratórium meghosszabbítása – mind a jelzálogosok, mind pedig a bankok esetében – csak az elkerülhetetlent késlelteti. Az utóbbiak hitelállománya jelentősen romlott az elmúlt évek során, miután a befagyott háztartási hitelek aránya 10 százalék fölé emelkedett. A bankok céges hitelportfóliója sem áll jobban; a 2010. szeptember végi (legfrissebb rendelkezésre álló) adatok alapján 12 százalék fölé emelkedett a bedőlt hitelek aránya. Mivel ezeket az adatokat a Magyar Nemzeti Bank publikálta, így elképzelhető, hogy mind a céges, mind pedig a háztartási állománynál nagyobb ez az arány.

Bár a magyar bankok számos intézkedést hoztak portfólióik rendezésére, mégis úgy tűnik, hogy ennél jóval többre lesz szükség. A jelzáloghitelek nagy részének hitel/érték aránya közben 100 százalék fölé emelkedett, miután a lakáshitelek forintértéke (elsősorban az erősebb svájci frank miatt) jelentősen megnőtt, az ingatlanárak pedig folyamatosan csökkennek. A háztartási szektor igencsak megszenvedte ezt az időszakot. A szomszédos országokhoz képest erősen visszaesett a magyar fogyasztás, ugyanis a háztartási jövedelmeknek sokkal nagyobb része ment rá az erősebb svájci frankban jegyzett hitelek törlesztésére.